10.rész

Sziasztok!:)
Meghoztam a frisset!:):) Lettek benne "bulváros" részek, remélem azok is tetszeni fognak!:) Jó szórakozást!

Puszi, Olivia

Egy új hangüzenet!

2012.06.30. 00:32

"Szia, én vagyok az Rori! – hangzott fel a zaklatott női hang, elvesztve a korábban megszokott vidám csilingelését. – Gondolom, már mélyen alszol, és remélem, szépeket álmodsz, de valamit muszáj most kiadnom magamból! - sóhajtott egy nagyot a leányzó, hátha így rendezheti a kusza gondolatait.     

– Szóval, mint tudod ma egy galériás összejövetel volt, amin részt vettem. Ezen az estélyen ott volt mindenki a munkatársaim közül, de, ahogy említettem a legjobban közülük Rickyt kedvelem. Ő az egyik legjobb barátom…de amit az este csinált, az számomra megmagyarázhatatlan!- ecsetelte zavartan és mérgesen, a haját csavargatva Aurora. - Tudja, hogy veled találkozgatok, de mégis kikezdett velem nem is akármilyen stílusban! – horkantott fel egyet gúnyosan a lány. -  Erőszakos és durva volt…, az a fickó egy cseppet sem hasonlított az én legkedvesebb munkatársamra! Az igaz, hogy felöntött a garatra, de ez a szememben nem mentség!- vonta össze komoran a szemöldökét. - Mikor visszautasítottam, még jobban kifordult önmagából és goromba dolgokat kezdett a fejemhez vagdosni! Ezt sosem gondoltam volna róla! Ezek után nem tudom, hogy még a barátomnak tudom-e tekinteni!? Egyrészt nagyon dühös vagyok rá, másrészt mélységesen megdöbbent, hogy pont ő viselkedett velem így! – nézett bele a sötét taxi ablakba, ahol a saját feldúlt tükörképét látta viszont. - Igazából nem is tudom, hogy megszoktad-e hallgatni a hangposta fiókodat?!- fakadt ki kissé komikusan egy halovány mosolyt elfojtva. - Na de mindegy is, mindjárt kirak a taxi a lakás előtt. Hiányzol, jó lenne ismét találkozni. - jöttek ki az édes szavak Rori száján. – Most tényleg megérkeztem, jó éjt neked!"

*

- Hogy mi történt?- merevedett le Catalina arca, még a bögre is megállt a kezében, félúton, a szája irányába.

- Jól hallottad. – bólogatott Rori még mindig zabosan. – Azt mondta, hogy csak a pénzért találkozgatok Xavival. – nyomatékosította az előbb elhangzottakat a szőke hajú lány.

- Ez meghibbant?! – reagálta le Cat a hallottakat. – Ám, te ténylegesen nem vetted észre, hogy milyen régóta táplál irántad mélyebb érzéseket? 

- Igazság szerint sejtettem én is, de úgy gondoltam az elején, ha szeretne valamit, majd tesz is érte. Viszont mostanság már csak a haveromnak tartom.

- És Xavi mit szólt hozzá? Beszéltél már vele?- kérdezősködött tovább a barna leányzó kipirult arccal.

- Este annyira ideges voltam, hogy még a taxiban felhívtam, de csak a hangpostafiókja jelentkezett be, így annak öntöttem ki a lelkemet.

- És azóta?- gesztikulált kíváncsian Catalina.

- Egy fél órája beszéltünk…

- Mit mondott? Féltékeny volt vagy dühös, vagy mi volt?- vágott bele Aurora mondatába kíváncsiságtól ragyogó szemekkel Cat.

- Mindkettő, szinte még én mentegettem Rickyt. Hiszen mégis az egyik legjobb barátom és sokat ívott…de ez nem mentség semmire. – rándult meg gúnyosan a szája széle.

- Jajj, drágám!- ölelte meg hirtelen a barátnőjét Catalina. – Tudom, hogy milyen közel álltatok egymáshoz Rickyvel, de ezek után jobb, ha megszabadulsz tőle. – ismertette a kissé kegyetlen véleményét.

- A legjobb barátaim egyike, nem tudom csak úgy eldobni, mint valami megunt göncöt. - jelentette ki határozottan Rori. - Én teljesen biztos vagyok abban, hogy bocsánatot fog tőlem kérni hétfőn, és meg tudjuk ezt beszélni normális, felnőtt emberek módjára.

- Xavi miatt jobb lesz, ha fele annyira se barátkoztok. Ő mindig potenciális ellenfelet fog benne látni. – vonta meg a vállát a barna hajú lány továbbra is bizonygatva az igazát.

- Találni fogunk valami megoldást…- mondta reménykedve Aurora. – Nem szeretnék közülük választani. – majd egy csüggedt arckifejezés jelent meg az arcán.

- Ám nézd a dolog jó oldalát. – hagyta helyben az előbb elhangzó állítást Catalina, ő tudta, hogy ebből mindenkinek kellemes és elfogadható megoldás nem fog születni. 

- Ebben mégis mi a jó? – kérdezte szomorkásan a szőke hajú lány.

- Az, hogy kiderült: Mr. Hernández már igencsak érez irántad valamit. - rebegtette a pilláit viccesen Catalina. Erre Rori csak szégyenlősen elmosolyodott. – Mint látható már te is ebben a fázisban jársz. – vonta le a következtetést vigyorogva.

*

Még aznap este Aurora a konyhájában tevékenykedett, mikor megszólalt a kaputelefon. A konyharuhát a vállára dobva, a fakanalat a kezében tartva ment el megnézni, hogy mégis ki keresi ezen a kissé unalmas estén. Remélte, hogy a barátnői lepik meg, ugyanis ráfért volna némi vidámság és önfeledt szórakozás.

- Igen?- szólt bele a kaputelefonba.

- Jó estét, Aurora! Egy úriember kíván önnel beszélni, már át is adom neki. - dalolta kedvesen a portás.

- Szia! Tudom, hogy velem akarsz a legkevésbé találkozni, de beszélnünk kell!- hallotta meg az egész nap emlegetett férfi hangját.

- Nem biztos, hogy ezt most kéne. –sóhajtott fáradtan a lány, mert már kezdett elege lenni ebből az egész dologból. – Mégis egy nagyon jó barátom és eljött tőlem bocsánatot kérni. Igazán megérdemli, hogy meghallgassam - cikázott át a fején hirtelen.

- Kérlek, Rori! Elnézést szeretnék kérni! Meg kéne ezt beszélnünk!- kérlelte Ricky a leányzót szinte síri hangon.

- Rendben, gyere fel!- nyomta meg a beengedő gombot. Pillanatokon belül csengettek is az ajtaján.

- Szia! - nyitotta ki az ajtót egy semleges arccal a lány, ám csak leplezni próbálta a viharos és ellentétes érzelmeit

- Ugye bemehetek?- kérdezte hatalmas szemekkel Aurorától.

- Persze. - sóhajtott Rori és arrébb állt az útból, hogy be tudjon menni a vendége. Miután lefutotta az udvarias kínálgatós köröket, eljött az ideje, hogy végre komolyan kezdjenek beszélni. A lány elhatározta, hogy először csendben végighallgatja a srácot, majd attól függően fog bármit is mondani.

- Nézd, én iszonytatóan nagy marha voltam tegnap este! Egy barát nem így viselkedik. - kezdett bele a vallomásába a fiú a kanapén feszengve. – Nem mentség, de az az álnok kígyó, Vilma beszélte tele a fejem.

- Igazán?- vonta fel a szemöldökét Aurora. – Vajon teljes egészében ráfogja?- gondolta egyszeriben.

- Amikor a vacsora közben én mindent megtettem, hogy jól szórakozzunk, röhögjünk, te csak azt, az átkozott telefonodat bámultad minden pillanatban. – kezdett bele kissé megbántva az informatikus. - Szinte számoltad a másodperceket, hogy mikor fog már hívni. Nekem ez meg nagyon rosszul esett, tudod akkor „velem” kellet volna foglalkoznod. - tárta fel az érzéseit Ricky. – Majd mikor fejvesztve kirohantál telefonálni, akkor elmentem egy nyugtató italért és ott, akkor Vilma megtalált.

- Mit mondott mégis? – puhatolódzott Rori.

- Hogy csak kihasználsz engem, majd a maga körmönfont módján közölte, hogy ő biztosan tudja, hogy te is érzel irántam valami többet. Majd ördögien azt javasolta, hogy harcoljak érted, amit néhány kör rövid után én is helyes dolognak láttam. – summázta a dolgokat szinte végletekig leegyszerűsítve a rendszergazda. Majd beállt az a bizonyos csend…

- Tudod miket mondtál nekem miután visszautasítottalak? – kérdezte egyszeribe Aurora színlelt nyugodtsággal.

– Nem baráthoz méltó szavakat... - hajtotta le a fejét a fiú, várva Rori „kitörését”. Ismerte már annyira a lányt, hogy tudja ilyenkor mi fog következni. 

- „Szinte” le pénzéhes lotyóztál!- fakadt ki felzaklatottan. Ennyire nem ismersz?! – tette fel a kérdését mélységesen csalódott hangon, ám azok a gyönyörű szemek dühtől izzottak. 

- Dehogynem!- kapta fel a fejét egy megbánást tanúsító grimasszal a rendszergazda. - Igazán sajnálom, nem tartalak annak, tudom, hogy te nem vagy olyan, és ha valaki iránt érdeklődsz azt te komolyan is gondolod. – védekezett hadarva.

- Tudtad jól, hogy Xavival találkozgatok, de te mégis erőszakosan kikezdtél velem. Ilyennek még nem láttalak! – ingatta a fejét összeszűkült szemekkel.

- Nem akartam veled durva lenni, csak nem tudtam akkor elhinni, hogy nem engem választasz. Tudom, hogy ettől még nem kellet volna, így viselkednem.

- Nézd, én még most szeretném nyomatékosítani, hogy köztünk nem lesz semmi komolyabb. – mondta ki határozottan, felszegett fejjel Rori.

- Értem, felfogtam. - bólintott egyet az informatikus. - Drukkolok neked, hogy jól menjen minden a focistával.

- Ez őszintének hangzott. Valóban így gondolod? – kérdezte meglepve a leányzó. Nem hitte volna, hogy Ricky a történtek után ilyen egyszerűen belenyugszik a szituációba.

- Igen, teljes mértékben. – gesztikulált meggyőzően. Igazság szerit pokoli nehéz lesz nekem az elején, de most, hogy már tudom, hogy közöttünk nem lehet semmi, már el tudom rendezni magamban. – bólintott a szándék komolysága végett. - Igaz könnyebb lenne, ha egy ideig nem beszélnénk, de ahhoz túlságosan is kedvellek. Nem tudom, hogy bírnám ki a galériában, ha nem tudnék a legjobb barátommal ebédelni! – nyomott el egy gyenge mosolyt.

- Huh, de jó, hogy ezt mondod!- sóhajtott kissé nyugodtabb lelkiállapotban Aurora. Nem akarok közted és Xavi között választani!

- Nem is kell! Ígérem, hogy ezentúl pusztán csak barátilag fogok rád tekinteni. – amint elhagyták ezek a szavak a száját pontosan tudta, hogy ez nem fog neki menni. Vagy csak nagyon nehezen, de nem akart a lánytól távol lenni. Hátha egyszer, megváltozik benne valami…

- Úgy legyen! – mosolygott Rori, de a mosoly alatt pontosan tudta, hogy ez nem lesz így. Pár hónap múlva, talán. De nem tudja elengedni addig se a srácot, ahhoz túl önző! 

Jaj, gyere már ide!- tárta szét a karjait a lány, hogy megöleljék egymást.

Ezek után vidáman beszélgetve fejezték be a főzést, majd jóízűen megvacsoráztak. Ricky körülbelül fél tíz felé mondta, hogy indulna, így Aurora lekísérte őt egészen a ház elé. Ott egymást megölelve boldogan és békében búcsúztak el a hétfői viszontlátásig.

Botrány!! Xavi Hernándezt felszarvazták!

A fiatal, alig 20 éves Aurora Rocher-Gacilly, Paolo Casas keresztlánya, eddig azzal volt a címlapokon, hogy Ő Xavi legújabb barátnője. Azonban tegnap este tanúbizonyságot tett arról, hogy nemcsak a focista az egyetlen férfi az életében!

Történ ugyanis, hogy a háza előtt lencsevégre kapták egy titokzatos fiatal sráccal, amint meghitten és gyengéden ölelkeznek. A mozdulataik arról árulkodtak, hogy több is van köztük, mint barátság! Vajon az EB-n küzdő játékost ez a kínos esett mennyire fogja megakadályozni a koncentrálásban?! Mi lesz a " La Furia Rojaval", ha az egyik alapember nem tud 100 %-ot nyújtani egy „hírnévéhes” csitri miatt?!

- Ez még annál jobb, mint amire számítottam! – vigyorgott sátánian Vilma, a reggeli újságot olvasva. – Az a szerencsétlen flótás megcsinálta a piszkos munkát!

*

Aurora másnap reggel hangos dörömbölésre ébredt. Gyorsan magára kapta a köntösét, majd úgy ment el megnézni, hogy mégis ki zaklatja ilyen korán. A kukucskálóban a barátnőjét, Catalinát pillantotta meg.

- Szia Cat, hát te? – tárta ki a bejárati ajtót a lánynak.

- Végre, Aurora! Hatalmas baj van! – csörtetett át Rorin, be egyenesen a nappaliba.

- Mégis mi történt?- kérdezte a szőke hajú leányzó kissé zavartan a barátnője után rohanva.

- Gondolom nem láttad még a mai újságokat!- dobta le Cat a lapokat a dohányzóasztalra.

- Nem, hiszem most keltem. De miért kellet volna? – vette fel az asztalról az egyiket, majd döbbenten olvasni kezdett.

- Én megmondtam, hogy Rickyvel vigyáznod kellene! - dorgálta meg a barna hajú leányzó. - Mégis mi történt tegnap este?- zavarta meg az olvasásban Rorit.

- Átjött megbeszélni a dolgokat. Semmi több nem történt, csak együtt vacsoráztunk, majd már ment is haza. – foglalta össze a tegnap történteket Aurora.

- Ám kikísérted őt. – csettintet egyet Cat, kiemelve a mozzanat fontosságát.

- Igen, puszta udvariasságból, aztán búcsúzásképp megöleltük egymást. – forgatta a szemeit Rori, hiszen ezeket pusztán baráti gesztusoknak tartotta.

- Igen ám, de ezt a sajtó másképp látja.

- Hiszen még bizonyítékuk sincs, hogy Xavi tényleg a barátom, egy rohadt képet sem tudnak felmutatni rólunk!- kezdett nagyon mérges lenni a lány.

- Nézd, alig tudtam bejönni a házba, vagy 20 fotós tolong a kapu előtt. Mind csak rád várnak…- valahogyan félelmetesnek hangzott ez Catalina szájából. 

- Ezt nem hiszem el. – rogyott le a kanapéra Rori ellentétes érzelmekkel. Egyrészt iszonytatóan mérges volt, hogy Ricky után a sajtó is egy hírnévéhes kis libának állította be, másrészről nagyon kétségbeesett, hogy Xavi is ezt fogja róla gondolni.

- Ezután, hogyan tovább? – ült le a barátnője mellé Cat, ám hirtelen csöngettek egyet. - Maradj, majd én megnézem, hogy ki az! A portás nem enged fel senki olyat, akit nem szabad, de sose lehet tudni. - mondta és már vágtatott is az ajtóhoz.

- Mibe keveredtem?- kérdezte kétségbeesve Aurora magától.

- Jaj, drágám. Mi történt!? – jött be aggodalmas arccal Raquel a nappaliba, pár pillanat múltán.

- Csak kibékültem az egyik legjobb haverommal, de sosem gondoltam volna, hogy ebből ekkora sztori lehet. Mi lesz, ha Xavi elhiszi ezt, hiszen tudja, hogy Ricky kikezdett velem. –kezdett még jobban kétségbeesni Rori.

- Ilyet ne is mondj!- ült le Raqu a lány mellé. 

- Ő tudja csak igazán, hogyan is működik a spanyol média! - próbált lelket önteni Aurorába Cat.

- Ha azt fogja gondolni, hogy történt valami, akkor mégis mihez kezdek? Végre valakivel azt éreztem, hogy… - nem tudta befejezni a mondatát a szőke hajú leányzó, inkább a tenyerébe hajtotta a fejét.

- El fogja! Ahogy Cat is mondta ő tudja csak a legjobban, hogy mégis hogyan működik a bulvár. – rázta meg Raquel Aurorát.

- Hívd fel, most azonnal!- szinte parancsolta Catalina a barátnőjének.

- Igen, igen. Szerintem is ez a helyes. – állt Cat mellé Raqu is. - Már mikor telefonon beszéltünk erről a hülye esetről, már akkor éreztem, hogy ebből még baj lehet! – károgott, eközben Rori már tárcsázta is a számot. Hosszú kicsengés után végre beleszólt a férfi.

- Jó reggelt, drágám! Ne haragudj, de már mennem kéne a reggeli edzésre, tényleg sietek! Majd csak később tudunk beszélni. – duruzsolta a telefonba édesen a középpályás.

- Figyelj, nagy baj van! – szinte drámaian kiáltotta az éterbe a szőke hajú szépség.

- Mi a baj?- kérdezte azonnal a sportoló.

- Tegnap meglátogatott Ricky, bocsánatot jött kérni... 

- Csinált veled valamit? Ugye nem lett semmi bajod?! – lett a középpályás hangja feszült.

- Nem, semmi nem történt, megbeszéltük a történéseket, majd megvacsoráztunk. Utána már ment is.

- Akkor nem értem, hogy mégis mi a gond? – lett ismét nyugodtabb a focista hangja.

- Az, hogy ezt a sajtó más színben hozta le. – mondta a lány zaklatottan, majd felolvasta a férfinek cikket.

- Ezt nem hiszem el!- ingatta a fejét a játékos. – Ahogy a médiát ismerem, most a lakásod előtt tolonganak.

- Akkor nem kételkedsz bennem? – tette fel félve a kérdést Aurora.

- Dehogy is! – vágta rá Xavi azon nyomban. – Megbízom benned, már most, pedig a bizalmamat nehéz elnyerni, de te neked már sikerült. 

- Olyan jó ezt hallani!-fújta ki a levegőt a tüdejéből megnyugvásképpen. - Sosem hittem volna, hogy egy ilyen semmiségből ekkora szenzációt lehet kreálni.

- Ezért szerettem volna addig titokban tartani a kapcsolatunkat, míg megismertetem veled ezt a kegyetlen világot. Meg tudnám fojtani azt, aki elpletykálta, hogy találkozgatunk. – dünnyögött morcosan.

- Hiszen még egy közös képet sem tudtak rólunk mutatni az embereknek, mégis mindenki a barátnődként kezel. –fakadt ki a lány.

- Nézd, szerintem most egy dolgot tudunk tenni, mégpedig én kiadok egy nyilatkozatot, hogy semmi közünk egymáshoz. Hátha egy kicsit lenyugszanak a kedélyek és nem rágalmaznak téged tovább. – ötletelt a középpályás.

- Ez remek lenne. –értet egyet Rori is.

- Másrészt, jobb lesz, ha visszaköltözöl a keresztszüleidhez, legalább az EB végéig. Ott békén fognak hagyni. Remélhetőleg. – tanácsolta tovább a férfi.

- Rendben. – bólintott a fejével a nyomatékosítás végett.

- Na de most már tényleg mennem kell, mert Del Bosque nagyon pipa lesz rám, ha tovább kések az edzésről. Próbálj meg kijutni a lakásodból és egyből menj a Casas rezidenciára. Rázós út lesz, készülj fel!

- Túlélem és kész, velem nem lehet csak úgy szórakozni! – mondta elszántam Aurora, majd hagyta, hogy a férfi, az edzésére menjen.

A telefon után gyorsan felöltözött. Egy egymással passzoló, laza hosszúujjú inget, hosszú nadrágot és egy csizmát vett magára, ugyanis e „csodás” napon, Katalónián egy makacs hidegfront vonult végig, hűvös időt hozva. Aztán egy táskába beledobálta a legszükségesebb holmijait, majd a barátnői között megpróbált kijutni a saját lakásásból. Catalinának igaza volt, körülbelül 20 fotós várta, hogy megjelenjen és szétszedhessék. A 2 barátnő a portás segítségével próbálta ugyan védelmezni Aurorát, amíg a kocsijához eljut. A lányt még a napszemüvegén keresztül is elvakították a fényképezőgépek vakui. A rövid út alatt a hallását „megpróbálta” kikapcsolni, mivel ocsmányabbnál, ocsmányabb kérdéseket vágtak az arcába. Nagy nehézségek ellenére eljutott az autójához és már indult is volna a keresztszüleihez, ha a sajtó munkatársai nem állták volna el az utat. Szinte beszorították őket a formatervezett sportautóba. Még a ház portása sem tudott velük bírni, hiszen 20 felajzott fotós ellen volt egyedül. Azt hitték nincs menekvés, amikor feltűnt egy sötét terepjáró és a jármű mögött 2 szirénázó rendőrautó. A terepjáróból Paolo Casas pattant ki, akit Xavi hívott fel, mert sejtette az állapotokat Rori lakásánál. Ezek után Paolo a keresztlánya autójához sietett, szinte elemi erővel törte az utat, majd kimenekítette a háromom lányt az aprócska sportkocsiból.

Mindeközben az egyenruhások megpróbálták lehűteni a kedélyeket, ami sikerült is nekik. Így a fekete terepjáró szinte akadály nélkül tudta elhagyni az utcát.

A sajtó most hatalmasat tévedett!

Az évezred kártérítési perének lehetünk majd szemtanúi, ha a Casas család beperli a spanyol bulvárújságok nagyrészét. Az elmúlt hetek híreszteléseivel ellentétben, Aurora Rocher-Gacilly és Xavi Hernández között nincs semmiféle kapcsolat. Ezt maga a sportoló is megerősítette egy a menedzsere által kiadott nyilatkozatában, ahol ugyan elismeri, hogy találkozott már a lánnyal, de ennél több soha nem történt közöttük. Ezután kifejezi mélységes felháborodását, hogy egy ártatlan lány életét keserítették meg a sajtó munkatársai az elmúlt hetekben. „Örömmel venném, ha a média a sport igazi szellemével foglalkozna, és nem a sportolók magánéletében vájkálna!” – tartalmazza a nyilatkozat.

A Casas család is megjelentetett egy nyilatkozatot az ügyvédje révén, ahol tiszteletteljesen megkérik a bulvár embereit, hogy hagyják békén Aurora Rocher-Gacillyt. „ A család bízott abban, hogy ez, az alaptalan érdeklődés magától el fog ülni, a bizonyítékok hiánya miatt, vagy az EB után, de, ahogy a mai nap is mutatta már túl messzire ment a spanyol média. Ha továbbra is így folytatják az ügy nem fog megtorlás nélkül maradni!”