24.rész

Sziasztok!:)

Meghoztam a frisset!:) Mint látható az oldalsó sávba kikerült egy "Hírek" modul, ahova majd igyekszem feltüntetni, hogy adott rész mely következik, mikor is fog érkezni!:):) Köszönöm a türelmeteket és az előző részhez érkező pipákat, komikat!:) Jó olvasást a mostanihoz!:) Várom a véleményeiteket!:)

Puszi, Olivia

„Pár nappal ezelőtt”

Catalina és Raquel izgatott tekintettel méregette a velük szemben helyetfoglaló focistát. 

Kíváncsian várták annak a magyarázatát, hogy a férfi miért hívta meg őket, a Rorival közös otthonukba, mikor a barátnőjük házon kívül volt. 

Az elmúlt pár hónapban már teljes mértékben megenyhültek a focistával szemben, elfogadták, hogy Aurora vele tud teljesen boldog és kiegyensúlyozott lenni, így őszinte kíváncsisággal várták, hogy végre megszólaljon.

- Szóval? – érdeklődött hatalmas szemekkel Raqu. – Miért kellet teljes titokban ide jönnünk?

- Nos…,a segítségeteket szeretném kérni egy nagyon fontos és bizalmas dologban. – nézett hirtelen a középpályás felváltva a lányok szemébe, a mondandója komolyságát hangsúlyozva. – Szóval, szeretném, ha… - nyújtotta meg a szavakat, keresve a megfelelő kifejezést.

- Na, mi az! – csattant fel izgatottan Cat, megszakítva Xavit. – Megesz a kíváncsiság! 

- Ne szakítsd félbe! - pillantott oldalvást Raquel, a mellette ülő, sötét hajú barátnőjére. – Folytasd! – gesztikulált hevesen, ugyanis neki is fúrta az oldalát a dolog, minél előbb meg akarta tudni.

- Szeretném, ha Rori a feleségem lenne, és a megfelelő gyűrűhöz a ti segítségetek kellene– közölte Xavi határozottan, egy csibészes mosollyal a szája szegletében.

- Uramisten! – kapta a kezeit a szája elé Raqu, a meglepettségében. 

- Ez remek hír! – villantott egy széles és őszinte mosolyt Catalina.

- Csodás! – vigyorgott már Raquel is, igaz fenntartással fogadva a leánykérés ötletét.

*

Aurora pár perccel előbb érkezett a megbeszélt időpont előtt, a barátnőivel egyeztetett étterembe. Egy hosszantartó közös ebédet terveztek, alkalmat adva a mostanában velük történt dolgok kibeszélésére.

Mindhárman megfeszített munkatempóban dolgoznak, így mindig nagyon örülnek, mikor jut egy kis idejük a barátságuk ápolására. Szerencsére, általában heti egy alkalommal tudnak személyesen is találkozni, a többi nap pedig telefonon és a közösségi oldalakon tartják a kapcsolatot. 

A két lány egyszerre tűnt fel a hangulatos teremben, Aurorát keresve a tekintetükkel. A szőke leányzó egy könnyed kézlendítéssel jelezte a ’ hollétét’, így a barátnői hamar az asztalnál termettek. Amint üdvözölték egymást néhány puszival, a három leányzó elkezdhette a szokásos traccspartiját.

- Képzeljétek! – szólalt meg hirtelen Rori, már jócskán a beszélgetés közepén, egy rövid kortyot követően, az italából. – Azt hiszem, hatalmas bejelentenivalóm lesz! – nézett lelkesen a barátnőire.

- Lesz?- kérdezett vissza érdeklődve Catalina. 

- Xavi meg fogja kérni a kezem! –jelentette ki, rögvest fesztelenül.

- Mi? – döbbent meg Cat hirtelen, ugyanis csak pár nappal ezelőtt avatta be őket a focista, a tervébe. – Mégis honnan tudta meg? Még csak most választottuk ki neki a megfelelő gyűrűt…- gondolta.

- Ezt mégis honnan veszed? – kérdezte ’ hitetlenkedve’ Raquel. Remélte a következő pár percben nem fogja cserbenhagyni a színészi képessége.

- Nem is örültök?! – ráncolta a szemöldökét a szőke hajú lány.

- De, de! Csak annyira meglepődtünk…– vágták rá egyszerre a barna leányzók. – Egyébként, ezt mégis honnan veszed? – kíváncsiskodott finomabban már csak Catalina.

- Tegnap később feküdtem le, mint ő, s mikor mellébújtam azt suttogta nekem félálomban, hogy ’ remélem, igent mondasz, és a feleségem leszel’ – mosolygott melegen Rori, Xavira gondolva.

- Istenem, hogy lehet valaki ennyire balfék…- közölte Cat oly halkan, hogy csak a mellette ülő Raqu érthette. Természetesen, ezt Raquel nem bírta ki vihogás nélkül…

- Most ezen mi a vicces? – kérdezte Aurora rögtön Catalinától. Furcsán viselkedtek a barátnői…

- Nem tartod még túl korainak? - fűzte közbe hirtelen Raqu, a kacagást megszakítva. Ezzel a kérdésével remélte, sikerült elterelni a figyelmet Catalináról, és egyben megtudhatta a barátnője véleményét a dologról. Ugyanis, örült Ő Xavi tervének, ám még egy kicsit korainak tartotta ezt a házasság dolgot kettejük között.

- Egyáltalán, nem! – rázta a fejét Aurora. – Én nagyon örülnék neki! Megtaláltam az igazit! Csak vele tudom elképzelni a jövőmet! – ecsetelte boldogan a szőke hajú leányzó.

- Lehet, hogy csak hangosan álmodott! Azért ne éld még bele magad teljesen! – figyelmeztette Raqu a barátnőjét, ezáltal hátha Xavi malmára hajtva a vizet. Mivel a férfi egy különleges alkalomkor, meglepetésből akarta volna megkérni Rori kezét.

- Simán lehet! – támogatta Catalina, Raquel feltevését. 

- Én azért reménykedem a dolog valóságában…- kacsintott a barátnőire Aurora.

- Ha megbocsátotok, ki kell mennem! – állt fel hirtelen az asztaltól Cat, majd az irányt a női mosdó felé vette. Beérve a mellékhelyiségbe, előkapta a telefonját és azonmód egy sms írásába kezdett. 

„Tudtad, hogy szereted a meglepetéseket lelőni álmodban? Rorinak kifecsegted a tervedet…”

Pár pillanat múltán, már hívta is a focista…

*

Rori bézsszínű, Nokia Lumia 920-as mobilja diszkréten rezgett, az irodája asztalán. A készülék kijelzőjén, az egyik legjobb barátnője neve „Cat” villogott.

- Hola! Mizujs? – szólt bele egyből, fogadva a hívást.

- Hola! Van már programod ma estére? – kérdezte rögvest Catalina.

- Nincs semmi még…, de gondolom, te tudsz valamit! - vigyorodott el a készülékét a füléhez szorítva.

- Jól sejted! – búgott viccesen a barna hajú leányzó, a vonal másik végén. – Tudtad, hogy ma a kedvenc dj-nk, Barcelonában lép fel?

- Afrojack? Itt, BCN-ben? Nem láttam semmilyen plakátot, hirdetést… - gondolkodott hangosan a szőke leányzó.

- Pontosan, Afrojack, ma és itt! – erősítette meg a dolgot Catalina. – Tudod, egy privát buli lesz! Valami celeb elhívta a szülinapi bulijára…

- Oké, de akkor, hogy jutunk el a koncertre? – érdeklődött Aurora, hallva a homályos részleteket.

- Catalina, ügyesen és okosan szerezett három meghívót, egy ismerősön keresztül, mivel az illető, lógott neki egy hatalmas szívességgel – csiripelte büszkén.

- Akkor ma bulizunk! – jelentette ki lelkesen Aurora.

- Pontosan, csajos buli lesz a javából a ’house istenével’! – bólogatott Cat, a telefonját a füléhez tartva. – Még felhívom Raqut is…

*

Este tíz órakor, a három leányzó, már igen kapatos állapotban tivornyázott az Escobar –Tello rezidencián. Tették mindezt Cristian legnagyobb örömére, aki a holnapi kemény edzésére szeretett volna rápihenni, ám a párja és annak barátnői csak nem hagyták. A focista már akkor tudta, hogy gond lesz, mikor az öltözőben a csapattársa és egyben jó barátja, Xavi közölte vele, hogy ma a csajok bulizni mennek…

Hazaérve a várt kép fogadta, ugyanis a három leányzó egy teljesen üres tequilás üveg mellet „kornyikált” a nappali közepén, kis koktélruhákban. A focista gyorsan megunva a dolgot, hívott egy taxit a barátnőknek, hogy menjenek már az általuk annyira szeretett dj bulijára.

Húsz perccel később, a három leányzó, már a buli helyszínéül szolgáló klub előtt szállt ki a járműből. A bejáratnál, hamar átjutottak a biztonsági ellenőrzésen, így pár perc elteltével, már a szórakozóhelyen folytathatták az ivászatot. Régen buliztak ilyen vadul együtt…

Nem telt bele egy órába sem, az est sztárfellépője a kezébe vette a hangulatot.

A tánctér dugig megtelt, majd felhangzott, a rajongók által olyan jól ismert intro. A sok alkohol már jócskán a fejükbe szállt, a villogó fények és az összetéveszthetetlen elektronikus zene pedig még jobban fokozta az eufóriához közeli állapotukat. A sztár dj, a fellépésének a végéhez közeledve még egy üveg pezsgőt is a közönségre locsolt, amit a barátnők szerencsésen megúsztak. Másfél óra kőkemény tánc és vibrálás után, elhatározták, hogy egy csöppet leülnek kifújni magukat, no meg pótolják a kitáncolt alkohol mennyiséget…

Az újabb adag koktél elfogyasztása után, még Afrojack is tiszteletét tette a lányok asztalánál. A férfival remekül megtalálták a közös a hangot, így egy jót beszélgettek, már amennyire egy buliban, kissé kapatosan ez lehetséges.Lassan kezdett a fergeteges bulinak vége szakadni, a barátnők is már a kijárat felé tartottak, mikor éles kiabálás csapta meg a fülüket. Egy páros vagdosott egymás fejéhez csúnyábbnál csúnyább jelzőket, majd az előadás megkoronázásaként a nő, a pohara tartalmát a srácra borította, aztán elrohant. Aurora tágra nyílt szemekkel figyelte a jelenetet, annyira megdöbbentette ez a viselkedés, főleg a „nyilvánosság” előtt. Ezek után nézte csak meg jobban a leöntött egyedet, és bizony felismerte, Xavi öccsét, Alexet.

- Alex!– szaladt oda a sráchoz Rori, hátrahagyva a barátnőit.

- Aurora!- csillant fel a srác szeme, amint meglátta a lehengerlő szépségű lányt.

- Mi történt? Mi volt ez a jelenet? – kérdezte hadarva a leányzó.

- Csak a barátnőmmel picit összekaptunk, tudod heves természet…- közölte maró gúnnyal Alex, törölgetve a pohár tartalmát az arcából. A szemei hasonlítottak legfőképp a híres bátyáéra.

- Heves természet? Ezt nem itt és nem így kellet volna elintézni…- csóválta a fejét Rori. – Gyere most velünk inkább, éppen hazafelé készültünk, a taxink már a klub előtt áll – karolt bele Alexba. – Majd ha lenyugodott, biztosan meg fogjátok tudni beszélni…

- Köszi! – mosolyodott el szélesen a fiú, az utóbbi pillanatokban először. – Csinos vagy nagyon! –bókolt.

- Köszönöm, kedves vagy! – dobott egy apró vigyort Alex felé Rori is. – Mióta vagytok együtt? Mindig így kaptok össze? – érdeklődött Aurora a leendő sógorától. Úgy érezte a közeli „rokonának” támogatásra és segítségre van szüksége. Be akart illeszkedni teljes mértékben a Hernández családba…

- Mostanában sokszor veszekedtünk, néha még csúnyábban is…

- Végre! Mehetünk? – ásított egy hatalmas Cat, meglátva Rorit és Alexet, akit már ismert régebbről.

- Persze – bólintott egy aprót Rori. Alex csak igézve csodálta a női szépséget. Amikor három évvel ezelőtt találkoztak még Matadeperában, már akkor ott, elvarázsolta őt Rorit. Most pedig, mint egy jó tündér felbukkant, és a „segítségére” sietett. – Miért van a bátyámmal? 13 évvel idősebb nála…- futott át Alex agyán. – Hozzám sokkal jobban illene!

*

Xavi hatalmas gondba került, mikor Catalinától megtudta, hogy álmában elkotyogta a leánykérési szándékát. Egy romantikus vacsorát tervezett a lánynak és magának, ahol feltehette volna a fontos kérdést. Azt szerette volna a legfőképp, ha ez teljesen váratlanul szinte meglepetésként érné a lányt. Ám, így már nem lenne meglepetés, ezért egy új ötletet próbált kitalálni. Eltervezte, hogy a dologgal vár két hetet, majd egy délután elcsalja Rorit, az egyik 'elsők közt lévő' randijuk helyszínére, Blanesbe, a botanikus kertbe. Mihamarabb egyeztetett a párja asszisztensével, Sebbel,’ kit cinkosává is tett, természetesen teljes titoktartásra kérve a férfit.

*

- Rori, drágám! – lépett be Sebastian, a leányzó otthonos irodájába.

- Tessék, Seb!? – nézett fel egy rövidebb időre a papírjaiból Aurora, egyenesen az asszisztensére.

- Ugye, nem felejtetted el, hogy ma délután fotózásra kell menned Blanesbe? – lépdelt puhán a krémszínű szőnyegen Sebastian, egészen a főnöke asztalának a sarkáig, ahol lezseren helyet foglalt.

- Az ma van? – ráncolta a homlokát a szőkeség. – Nem lehetne, hogy áttegyük máskorra? Fontos lenne, ezt – bökött az asztala felé, az előbb olvasott papírokra – befejeznem.

- Sajnálom, de ez most lehetetlen! Holnap lapzártája van a Csomopolitan-nak, így ez most lemondhatatlan. – rázta a fejét az asszisztens. - Különben is, jót fog tenni neked egy kis kikapcsolódás! – csapott a tulajdon combjaira hevesen a férfi. – Neked csak relaxálnod kell, ők kisminkelnek, megcsinálják a hajad és lefotóznak. Utána pedig, cserébe adsz egy röpke interjút. Ennyi az egész… - gesztikulált hevesen a méregdrága öltönyében Sebastian. – Hidd el nekem! –túrt bele a divatosan nyírt hajába.

- Talán igazad van! Lenyűgöző az a kert, így ott aztán kicsit elfelejtkezhetek erről az egész Chagall kiállítás mizériáról…- masszírozta a homlokát Aurora.

- Na látod drágám, ez a beszéd! – tette csípőre a kezét Seb, mint aki jól végezte a dolgát. - Ha esetleg, egy Javier Morales nevezetű férfi sminkel, akkor igazán említs már meg neki, mivel nem hívott fel a múltkori buli után…

- Jól van, mindenképpen! – nevetett dallamosan Rori, amint meghallgatta az asszisztense beszámolóját a múltkori estéjéről.

Aurora az emlékeibe révedbe lépdelt fel, azon a hosszú lépcsőn, mely a világ egyik legnagyobb és legszebb botanikus kertjébe vezetett fel. Xavival randiztak itt, még évekkel ezelőtt, mikor éppencsak ismerkedtek…

Amint felért Rori, a hosszú lépcsők tetejére, fura csend fogadta őt. Ugyan a bejáratához érve, egy munkatárs azonnal felvilágosította a szőke lányt, hogy az interjúval egybekötött fotózás miatt, előbb zárták be a látogatók elől a kertet. Azután elirányította Rorit, a kert túlsóvégébe, egészen a csodaszép oszlopokból álló építményig, melyből jobban meg lehetett csodálni, a tenger véget nem érő hosszát. 

A nagyobb séta alatt, azonban Aurora, egy árva lélekkel sem találkozott, aki a fotózás miatt tevékenykedett volna a kertben.

Mikor már hívni akarta Sebastiant, akkor látta meg azt a magányosan ácsorgó alakot, az oszlopokkal szegélyezett építmény alatt, háttal neki. Kezdte sejteni, hogy miért nincs rajtuk kívül egy lélek sem a kertben...